A Budapest Pesterzsébet Klapka téri Református Egyházközség rövid története

 

(1936-2006)

-Településtörténet. Pesterzsébet két régi forgalmas útvonal, az Üllői és a Soroksári út (a régi kevei) út között, a Kőbánya, Kispest, Erzsébet, Csepel vonalon fekszik. Ma a főváros XX. kerülete. "Szűk határok közé beszorítva az Isten áldását osztó nagy magyar Alföldnek csak a szélét kapja, nem táplálja ennek áldástadó humusza"-olvassuk az 1936-ban mejelent nagyszeű monográfiában. Mégis "lüktető életének históriája" méltóvá teszi az emlékezést. Megnevezése több változáson ment át: Gubacs község, Erzsébetfalva (1870), és Pesterzsébet (I. Ferenc József feleségének, Erzsébet királynénak emlékére), Pestszenterzsébet (Árpádházi Erzsébetre, IV. Béla király lányára utalva), Kossuthfalva, Leninváros. Múltja honfoglaló őseink letelepedésénél kezdődödött (bár a leletek a honfoglalást megelőző kelta, majd római telepekre utalnak) a Duna egy régi ága által képzett hajdani Ylbw vagyis Ülbő szigeten, Csepel-sziget szomszédságában. Az Árpád-házi királyok idejétől a sziget É-i pontján mocsár és tölgyfaerdő között "castellum", várkastély állt (D-i pontján, Soroksár területén úgyszintén), a közelében falu. Ennek honfoglaláskori nevét nem ismerjük. A sziget hol királyi, hol uradalmi birtok volt.  A XIV. századtól, Vencel király idejéből való az első okiratszerű tudósítás Gubacs községről. "Ha a gubacs szó értelmét etimológialilag vizsgáljuk, nindenképpen odajutunk el, hogy Gubacs községnek az elnevezése magával a tölgyerdőséggel, vagy pedig a tölgyfának darázscsípte termésével, a gubaccsal áll összefüggésben." A településünk történetéhez szorosabban kapcsolódó É-i várkastély apácák számára szolgált zárdaként. A gubacsi megerősített castellum nem tudta feltartóztatni, de akadályozta a tatárjárást, és sok életet mentett meg!   A vár fontos szerepet töltött be az Anjou királyok idején is. Bakócz Tamás 1514-ben kihirdette a keresztes hadjáratra felhívó pápai bullát. Gubacs községben Mészáros Lőrinc nevű ceglédi plébános toborozta a keresztes vitézeket. A község lakossága a hívó szóra elhagyta a falut és Dózsa György zászlaja alá állott. A település megszenvedte a törökidőket. A Habsburg császárok kivetett adóit, a zsoldosok pusztításait, rabló hadjáratait gubacsi nóta is megőrizte. 1709-ben pestis tört ki. A Rákóczi szabadságharcból szintén kivette részét a község.  Mária Terézia idején kezdték el a mocsaras területeket lecsapolni és művelni. Ennek eredményeként látta el Gubacs Soroksárral együtt Pestnek a piacát. Az 1848-49-es szabadságharcban is jeleskedett. Vitézei között harcolt a regényes életű Csizmarovits Mária is, aki mint férfi vonult be, s vitézségéért elő is léptették hadnagynak a híres Dembinszky huszárok közt. 1903-ban itt leplezték le a főváros első Kossuth-szobrát.

-Lélekszáma éppoly hullámzó volt, mint fejlődése. Az Árpád-házi királyok alatt 1. 500 fő. Többször elnéptelenedett a honvédő harcok, a XV. sz. végének pusztító járványa miatt. A XV. sz. végén, majd Mária Terézia korában szabad német telepesek népesítették be, "akik ajándékba kapott földjeiknek korlátlan urai voltak, és nem kellett robotot adniuk". II. József idején 1. 413, 1900-ban 15. 732, 1910-ben 30. 970, 1930-ban 67.907 lélek, melyből 11.805 református, 2006-ban 67.000!

-Fejlődésének újabbkori lendülete és iparosodása (1930-ban a lakosság 59%-a ipari dolgozó) a 2 világháború közötti időre esett. 1923-ban Erzsébetfalva várossá alakult (Pesterzsébet, majd 1932-ben Pestszenterzsébet névvel). Ekkor lett polgármester Dr. Chikán Béla, aki éppoly remek ember és tehetséges, eredményes város,-és művelődésfejlesztő volt, mint ugyanabban a korszakban Marosvásárhelyen, testvérgyülekezetünk településén Dr. Bernády György. Nagyszerű beruházások egész sora vált igazi nemzetfejlesztéssé mindkét városban. 1933-ban az ország első Anyák-szobrát avatták fel. Hathatósan támogatták az egyházak hitéletét, templomépítéseit (3), a valláserkölcsöt az iskolákban és a közintézményekben. Településünk ma  továbbviszi e történelmi fejlesztő, beruházó, szépítő, támogató nemes hagyományt.

-A pesterzsébeti református egyház történetének legrégebbi adatai a XIX. sz-ba nyúlnak vissza. 1885 februárjában Szappanos László ügyvéd és nagybirtokos Soroksár út 7. sz. alatti házában megtartották az első istentiszteletet. 1893. nov.15-én Erzsébet-Kossuthfalvi Evangéliumi Református Egyház néven fiókegyház alakult, mely 1902-ben anyaegyházközséggé vált. 1915-ben Hitel Márton földbirtokos és neje által adományozott 600 négyszögöl telken imaház épült, melyet 1922-ben torony és karzatok hozzáépítésével kibővítettek. A vásárcsarnokkal szemben 1938-ban megvalósulni látszó új templom építését itt is a tragikus II. világháború akadályozta meg. (A gyölekezet, ma mint Bp.Pesterzsébet Központ Ref. Egyházközség , 1992-93-ban megnagyobbítva szépen újjáépítette eredeti templomát. ) Ebből az erzsébeti első református lelki fészekből indult útjára a Klapka téri gyülekezet.

I. 1936-1971

-Egyházközségünk történetének első lépéseit az 1936. jul. 14-én keltezett Jegyzőkönyv örökíti meg. Utal az E.T.tc.20.§-ra, mely a 10.000-nél több lélekszámmal bíró egyházközségeket vagy új lelkészi állás megszervezésére, vagy még egy egyházközség megalakítsára kötelezi. 1936. április 5-én a Vörösmarty utcai magyar királyi állami elemi iskola imatermében (a tornateremben) gyűlést tartottak a tervezett egyházközség adófizető egyháztagjaival. "Ez az értekezlet egyhangúlag foglalt állást az önálló egyházközséggé való szervezkedés mellett." A Pesti Ref. Egyházmegye Esperese Kovács József vallásoktató lelkészt, mint helyettes lelkipásztort bízta meg az előkészületekkel. Az 1936. június 14-én a Vörösmarty u-i iskolában tartott közgyűlésen szépen fogalmazták meg a célt: " a lelkek Istenhez való vezetése és Isten házának felépítése", megválasztották   főgondnoknak Dr.Horváth Endrét, gondnoknak id. Simon Andrást, és a 38 tagú presbitériumot. Az 1936. V. 21-i presbiteri gyűlés rögzítette a templomépítés szándékát. Helyét a Klapka téren, a gyülekezeti terület központjában jelölték meg. Telket kértek a Városi Képviselőtestülettől. Kimondták, hogy az egyházközség megnevezése: "Pestszenterzsébet Klapka-téri Református Egyház". A szegénygondozás végett szegénygondnokot választottak. Szalagyi József 75 kg-os harangot ajánlott fel adományként. Elkészítették a lelkész díjlevelét. 1936 november 19-i Egyházkerületi határozat 57. sz. alatt jóváhagyta és megerősítette az egyházrész anyásítását és a lelkészi díjlevelet. Ez esztendőtől kezdve a 3500 lélekkel különvált, önállósult gyülekezet a Vörösmarty utcai iskolában tartotta az istentiszteleteket, gyűléseket, ünnepélyeket, Műsoros estélyeket.

Pestszenterzsébet m. város képviselő-testülete 342-1936.sz. közgyűlési határozattal templomépítés céljára telket adományozott az egyházközségnek örökhasználati joggal a Klapka téren. 1937.jan.1-től Székely Zoltán okl. kántortanító lett az énekvezér, febr.9-én hitoktatói állást hoztak létre, szept.19-én megtörtént Kovács József lelkipásztor ünnepélyes beiktatása. Októberi híradás szerint megalakult 70 fővel a 8.sz.Turul cserkészcsapat 1904.sz."Bocskai István" törzse. 1948-ban állami rendelkezéssel megszüntették. A színes, jellem,-és embertformáló programok gazdag emlékét ma is őrzi a gyülekezet.

- Az 1937. aug. 27-i presbitériumi határozat szerint Szeghalmy Bálint kapott megbízást a templomterv elkészítésére (a tervrajzot 1938. febr.13-án fogadták el).


Az okleveles erdélyi építészmérnök, Miskolc városának műszaki tanácsosa építészettörténetünk egyik legtermékenyebb tervezője volt. 91, többségében pályaműnyertes épülettervet készített,- közötte 59 jobbára magyar stílusú protestáns templomtervet, melyek egyike a Klapka téri komplexum. Formagazdagságával, diszítő elemeivel (erdélyi fatemplomok), a református templomépítő művészet legnemesebb hagyományait folytatta.  Harmónikus és egységes. A belső teret 374 férőhellyel meleggé, meghitté, praktikussá formálva egyben korszerűt alkotott.

- 1939 júl. 2-án, vasárnap de. 10 órakor tartották meg az "Első kapavágási ünnepséget". Adakozásból (téglajegyek), adományokból, támogatásokból elkészült az alagsor, 1940. okt. 13-án szentelték fel. Presbiteri körzeteket alakítottak ki. Ezeknek az esztendőknek különleges rendezvényei voltak az iskolában megtartott "Műsoros esték", gazdag, változatos programmal, a  Vegyeskar szolgálatával    segítették a templomépítést és a szegényeket.  1947. márc.17-én megalakult az Asszonykör, a Leánykör, az Ifjúságikör. A háború miatt az építkezés abbamaradt. Pincéjéban sokan vészelték át a bombázásokat. Az utókor emlékezete szerint a háború után a falak mellé lerakott építkezési anyagot az egyház odaajándékozta lebombázott házak újjáépítésére, a Városháza befedésére, illetve illetéktelen kezek sokat elvittek belőle. A gyülekezet a magyar lélektől idegen ideológiájú új rendszerben, egyházellenes társadalmi légkörben folytatta küzdelmes életét. Az '50-60-as években befedték az alagsort, kialakítva a mai templomformát. 1967. április 23-án felavatták. A házadományozókról emléktáblát helyeztek el az előtérben. A templom mellett először fából készült harangláb állt az első haranggal (75 kg, adományozta 1936-ban Szalagyi József és neje, öntötte Szlezák László), majd a második fémvázas harangláb 2 haranggal. A második, a nagy harang 170 kg, készült 1948-ban, Nemes Zsigmond és a Gazdasági Főtanács adományaiból, öntötte Szlezák Rafael).   "Hólabda" szeretetvendégségeket tartottak, a színpadon életre keltek Karácsony Sándor színdarabjai a lelkipásztor feleségének szervező, betanító szolgálata révén. Virágzott a hitre, szeretetre nevelő ifjúsági színjátszás. A gyülekezet egész életvitelét a családiasság jellemezte. Segédlelkészként Benkó Károly és Dombrádi Nagy László, kántorként1937. jan.1-től Székely Zoltán kántortanító, 1942. okt.4-től Tolcsvai Nagy Béla szolgált, hitoktatást a segédlelkészek mellett Bucsi Ida is végzett.

- A lelkipásztori őrségváltás idejére esett a gyülekezet parókiához, lelkészi lakáshoz való jutása. Áldottemlékezetű Dr.Tóth Elekné, született Somody Margit 1969-ben kertes családi házat ajándékozott parókia céljára az egyházközségnek a templommal szemben, a Klapka u. 47. sz. alatt.


Az egyház 1970-ben vette használatba. Addig a lelkipásztor az Ady utcai saját lakásán látta el a parókusi teendőket. Kovács József lelkiásztor 1971. május 3-án, 42 évi szolgálat után szeretettől övezve nyugalomba vonult.

 II. 1971-1993      

-1971. június 1-vel Bartha Géza kezdte meg lelkipásztori szolgálatát. Szolgálatának idején megmaradt a hívek Isten Igéje utáni vágyakozása. A féltő szeretet mindég körülvette lelkipásztorát. 

 

Az alapszolgálatok mellett továbbra is tartottak szeretetvendégségeket, ünnepélyeket, szerveztek kirándulásokat. 1976. VI. 13-án megtartották a gyülekezet 40 éves, 1986. nov.16-án az 50 éves jubileumát. Gázt vezettek a templomba, a parókiába, pódium került a templomba. A parókián felújítást végeztek, ablakokat cseréltek, parkettáztak, fürdőszoba, garázs és kerítés készült. Sokan végeztek áldozatkész egyházépítést.

III. 1993-2006

-Az 1993-ban megüresedett lelkészi állást pályázat révén töltötte be az egyházközség. Az új lelkipásztor, Veress Gábor okt. l-vel. vette át a szolgálatot, a beiktató istentisztelet 1994. július 10-én volt. Az Önkormányzat Képviselő-testülete 495/1996. XI. 07. sz. határozata a háború után elállamosított templomterületet, 1080 nm-t az egyházközég tulajdonába adta. Telekkönyvezése megtörtént.


Ismét fellendült a lelki élet, a gyülekezetszervezés. Megújult a presbitérium, és odaadó szolgálatot végzett. A régi hagyományokat (heti bibliaórák, konfirmációk) továbbvittük, illetve újabbakkal bővítettük. Ünnepélyeket, szeretetvendégségeket, évenkénti Zenés áhítatokat tartottunk neves művészek részvételével, mint Szecsődi Ferenc és fia Balázs,

Molnár Zsolt, Jancsó Adrienn, Keresztes Sándor, Galgóczi Imre. 1994. okt.2-án megalakult a Női Kör, sokrétű gyülekezetszervező munkát végzett. Elnöke Veress Éva. Havonkénti találkozóin színvonalas előadásokat tartott egyházunk és magyarságunk nagyjairól, és ezeket a "Klapka téri füzetek" sorozatban kiadta. Megalakult az Ifjúsági Bibliakör, mely 1998-ban felvette a "Bethlen Gábor" Ifjúsági Bibliakör nevet. Új zászlaja mellett híven őrzi az "1904. Bocskai" cserkészzászlót. Lelkes, egyházhű szolgálatában ma már különböző korosztályok vesznek részt. Az ünnepélyeken felújították a színpadi színjátszást. Az egyedülálló színdarabgyűjteményből előadtak több Karácsony Sándor- darabot. 1999-ben Kecskeméten színjátszótalálkozón, több kerületi ökumenikus ifjúsági délutánon vettek részt, egynek házigazdái is voltak. Évenkénti örömöt jelentettek a szögligeti (Jósvafő melletti), 

 

a simontornyai táborozások, csendeshetek.  "Gyermekistentiszteleti Kör" alakult, Berencsi Sándorné (Kata), Szász Gyöngyvér, Szalontainé Tóth Ildikó, Szabó

Gáborné, Popovics Mária végeztek folyamatosan odaadó gyülekezeti hitoktatást, illetve a Vörösmarty M. Ált. Iskolában Veress Éva és Molnár Gusztávné (Ezsike). 1994. IV. 17-én újraalakult a vegyeskórus, Papp Károlyné, Gyülvészi Beáta, Jancsovics Antal kántorokvezetésével folyamatosan szolgált. Részt vett több kórustalálkozón.

-Kibővült és fellendült az iratterjesztés, mint iratmisszió Vörös Gyuláné, Tóth Ezsébet és Nágó Lászlóné szolgálatával. A kiadványok biblikus, hitvalló és nemzeti jellegűek. 1993. X. -tól folyamatosan megjelent időszakos értesítőként a "Klapka Téri Hírmondó", mint a gyülekezeti élet pontos és tényszerű számbavétele, a hívekkel való kapcsolattartás egyik fontos eszköze. Az egyházközség évenkénti gyülekezeti kirándulásokat szervezett Magyarországra, Erdélybe, Hollandiába. 1999. XI. 16-án szoboravatás volt a templomtéren. A Klapka-szobrot faragta és ajándékozta Balás Ede. 2004-ben Szilágyi Antal presbiter saját kezűleg adományként "tűtornyot" készített és szerelt fel a templomfrontra.  1994-től áldásos testvérgyülekezeti kapcsolatvan a Marosvárásrhely Felsővárosi Egyházközséggel. Együttünneplések, kirándulások, a segítés és a szeretet aranyszálai kötik össze hívő népeinket. 1997-ben felszabadult a parókia a kényszerbérlőktől. Jelentős összegű, folyamatos karbantartás történt: a templom és parókia külső-belső felújítása, modernizálása. 


Technikai fejlesztések voltak: telefonközpont, riasztó-és hangosítóberendezés, számítógép vásárlása. Mindezekhez az anyagi fedezet gyülekezeti adakozásból, alapítványi és önkormányzati támogatásból, egyházkerületi építési segélyből származott. A 14/1994. sz. presbiteri határozat kimondotta a templomépítés folytatását. Az egyházközség létrehozta a "Klapka téri Református Egyházért" Alapítványt az eredeti tervrajzok szerinti templomépítés illetve hitéleti támogatás céllal. Elnöke Dr. Szász Tamás után Dr. Szecsődi Zsuzsanna. 1996. VII. 21-én 60 éves jubileumi ünnepet tartottunk testvérgyülekezetünkkel. 1998-99-ben Lőrinczi Károly teljesített segédlelkészi szolgálatot. 2006-ban a presbitérium 20+5 fős, a gondnok: Vida Lajos hosszú szolgálata után Vántsa Zoltán.  464 család, mintegy 1200 lélek tartozik hozzánk.

-A változó életnek ebben a periodusában az egyházközség részt vett rendszeresen kulturális, társadalmi rendezvényeken, vagy volt azok házigazdája. Mindenekben Isten országának építését, magyar népünk javát szolgálta.

2006. október 22-én vasárnap de. 10 órai kezdettel hálaadó istentisztelettel ünnepeltük az egyházközség megalakulásának 70. évfordulóját.

SOLI DEO GLORIA!
Egyedül Istené a dicsőség!

 

Budapest, Klapka tér, 2006 .